Elkerülhetetlenül menetelünk a tavaszban! Szeretem ezt az évszakot, mert látóidegeimnek olyan csodát okoz a virágaikat nyitó fák látványa. Csonthéjas gyümölcseink bizony bontogatják virágaikat! A természet felébred, a rovarok donganak, teszik apró és jelentékteljes feladatukat. Élelemmel látnak el bennünket és sok-sok organizmust még rajtunk kívül.
Egyik címszereplőnkkel viszont nem tanácsos csak úgy bárhol érintkezni. A természet lágy ölén persze élvezhetjük a szemet gyönyörködtető cseresznyevirágzást közelebbről is, de ha már egy étkezési célból tartott fáról beszélünk, akkor legyünk óvatosak. Virágzás idején egy fontos permetezési feladat vár elvégzésre a cseresznyefákon. Főleg kereskedelmi forgalomba kerülő gyümölcsfák esetében jelentős ez. Most kérdezhetnétek, hogy mégis hogyan kerülne egy átlag ember cseresznye ültetvényre. Valószínűleg nem fog. De cseresznye fát máshol is találhatunk. Akár a saját kertünkben is. És biztos vagyok benne, hogy sok embernek nem is mondok most újdonságot.
Gondolom jópáran emlékeznek még a nagymamink kukacos cseresznye befőttjére. Vicceskedve mindig hozzátettük, hogy legalább van benne egy kis fehérje is. De vajon, hogy került bele, ha gyönyörű, frissen szedett, hibátlan, harsogó, már-már a nagypapa által is majdnem pálinkába csábított cseresznyeszemek kerültek a befőttes üvegekbe?
A válasz: a cseresznye szemekkel együtt nőttek!
A cseresznyelégy nyűvéről van szó. Ez a légyfajta a földben telel át és a cseresznyevirágzás idején ébred téli álmából. Petéit belehelyezi az éppen nyíló virágzatba, később a szemek szártövébe, így lehetőséget biztosítva a zavartalan növekedéshez. A cseresznyeszemeken így külsérelmi nyom nem látható már csak akkor ha lárvák kellően megerősödtek a gyümölcsből való kijutáshoz. Pont amikor a cseresznye a legédesebb és legfinomabb lenne. Hogy az a...
Manapság ezt a problémát virágzás idején és az azt követő 4-6 hetes időszakban végzett rovarölő permetszer kijuttatásával orvosolják. Természetesen nagyon fontos kritérium a gazdaságoknál a felelős szerhasználat! De mitől is lesz felelősségteljes egy vegyszer használata? A virágzás idején színes ragasztós lapokat és sexferomon csapdákat helyeznek ki a fákon melyek segítségével képesek figyelni az irtani kívánt rovar rajzásának állapotát. A feltételezett rajzáscsúcsok időpontjában végzik a permetezéseket, így csökkentve a kijutatott szer mennyiségét és természetesen a növényvédelemre fordított költségek is így a legkisebbek.
De otthon az egyszeri Pista bácsi meglátja a virágot és már telibe fújta a fáját.
Az emberi szervezetre ezek a szerek az elméletben veszélytelenek, mégis inkább célszerű védőruházat és védőmaszk alkalmazása még a gyártó szerint is. Ha ránk nem is, de a rovarvilág többi társára viszont veszélyesek. Módszeres pusztítás ez!
Növényeink rengeteg élő organizmussal állnak kapcsolatban és saját védelmük érdekében egy igen érzékeny egyensúlyra törekednek. Leegyszerűsítve: vannak kártevő és vannak ragadozó rovarok. Egy ilyen ismert páros a levéltetű és a katicabogár. Az ilyen párosoknak nagyon fontos a kereslet-kínálat (csak nem tudom a gazdasági kifejezéseket megszűrni). Ha egy kártevő elszaporodik, azt lassan követi a természetes ellenségének a felszaporodása. Ha már az ellenség túlszaporodott és nincs elegendő élelem a populáció fenntartásához, hanyatlásnak indul és a kártevők állománya fog arányaiban megnövekedni. Ebbe a rendkívül érzékeny egyensúlyba szeretnénk állandóan és meggondolatlanul beleszólni.
Meggondolatlanul Bizony! Hiszen mióta rovarölő szerek jelentek meg a mezőgazdaságban számos rovarfaj pusztulását nézhettük végig! A kártevő rovarok mennyisége az irtás ellenére is egyre súlyosabb problémát jelent a mezőgazdaságnak. A természet biodiverzitását már nem lehet helyreállítani, ahol a természet áldásos egyensúlyára szeretnénk hagyatkozni és vegyszermentesen termelni ott minimum izolált környezetre van szükség.
Akkor hát fogadjuk el, hogy vegyszeres cseresznyét kell enni a kukacok elkerülése érdekében?
Sajnos az elmúlt évek híreit visszaolvasgatva ez sem jelent 100 %-os megoldást. A garantáltan kukacmentes cseresznye ára valahol a mennyek kapuját döngeti, mert a védekezések ellenére így is sok a kukacos a piacon. És élelmezésügyi és munka egészségügyi határidők betartása ide vagy oda, én még mindig nem vagyok biztos abban, hogy erre a vegyszerre is szükségem lenne.
Léteznek vegyszer mentes megoldások! Lehet ültetni kifejezetten korai fajtát, de sajnos az enyhe telek következtében előbb ébrednek a kártevők is. Nem hoz érdemben változást, ki vagyunk szolgáltatva az időjárásnak. Vannak rovar fogó lapok és sexferomon csapdák. Ezek elsősorban csak indikátorként működnek és csak becslésünk lehet a rajzás mértékéről, hatékonysági foka ennek sem a legjobb.
Ahhoz, hogy vegyszermentes és az időjárástól is függetlenül hatékony módszerre leljünk a rovar életciklusát is meg kell ismerni. A cseresznyelégy nyűvei miután felhízlalták magukat, kimásznak a szemekből és óvatosan a talajra ereszkednek. A talajba befurakodva bebábozódnak és így telelnek át. Alapvetően ebben az állapotukban a legsebezhetőbbek, hiszen épp a metamorfózis rögös útját járják és nagyon nem változtatnak helyszínt. Ilyenkor kell lecsapni rájuk. De nem nekünk kell őket megkeresni! Erre a feladatra igen csak alkalmasak a baromfik. És köztük is a nagy rovarfogyasztók a futó kacsák.
Természetesen őket csak házikertekben érdemes alkalmazni, nagy gazdaságokban ez a módszer nem járható. Csak azért fenntartani egy nagyobb állomány baromfit, hogy rovarok ellen védekezzünk nem lesz gazdaságos. Ha ez csak másodlagos cél a tartásukban, akkor kombinálható még a vegyszeres védekezéssel is, hiszen ők még a talajból kijutás előtt gyérítik a rovarállományt.
Az indiai futó kacsák elsősorban csigafogyasztásukról híresek. Nem csak a kifejlett csigapéldányokat fogyasztják el, de megkeresik a petéket is és szinte mindenféle kártevő ellen hasznosak lehetnek. Szeretnek nagy gödröket ásni a talajban, így a földben áttelelő rovarokat is megkeresik. Rendkívül jó szaglásuk van. A kertben a salátákat kell tőle félteni, mert azt kifejezetten szereti. A többi zöldségnövény nem érdekli, kivéve ha van rajta rovar, mert akkor megcsonkítja a növényeket.
Még ők sem nyújthatnak tökéletes megoldást a cseresznyelégy ellen, viszont a többi vegyszermentes védekezés mellé beilleszthetők, növelhetjük a hatékonyságot. A rovarokat fogyasztó kacsák alkalmazása nem egy újkeletű módszer. Több esetben vetettekbe már a világban kacsahadsereget rovarinvázió esetén. Most éppen Pakisztánban a sáskák ellen.
Egy másik kézenfekvő megoldás is szóba jöhet még! Ha valakinek van gyümölcsfa a kertjében, akkor a legnagyobb hiba amit elkövethetünk a kárára, ha nem gondozzuk. Meg kell becsülni a tulajdonunkban lévő gyümölcsfákat, de ha nem szeretnénk vele foglalkozni, akkor inkább vágjuk ki. Főleg ha a fa beteg vagy már túl idős. Előfordulhat, hogy öregségében még akár magától is kidőlhet és baleset forrása is lehet.
Ha jelentős a cseresznyefa rovarfertőzöttsége, akkor minden esetben szedjük le róla az összes szemet. Kukacos szemeket nem dobáljunk el a fa alatt, mert ezzel megkönnyítjük a nyűvek talajba jutását. A még ehető szemeket természetesen fogyasszuk el, a kukacosakat ha tehetjük, és vannak baromfik, kapják meg ők. Az ember a természettel összhangban segíthet egy fertőzött növényen, csak ne felejtsünk el gondolkodni.
Vegyszerekkel megvédeni az élelmünknek a legtöbb esetben hatékony lehet, viszont ők láthatatlan gyilkosok. Ha arra gondolok, hogy egészséges gyümölcsöt vásárlok a gyermekeimnek, nem szeretnék nekik vegyszereket adni. Jómagam vagyok olyan agilis, hogy kukactalanítom nekik a szemeket (még picik a lurkók), de ha véletlenül megesznek pár kukacot.... Nem lesz semmi bajuk!
Hornyák Eszter
