Az élet egyik alapvetőbb feltétele az oxigén!
Állj, állj, állj.... Valóban, ez kisiskolás témának néz ki így elsőre! De higgyétek el, sokkal nagyobb csoda rejlik ebben, mint ahogyan az iskolában ezt elmondták.
Az élővilág minden egyes tagjának, minden egyes sejtének működéséhez oxigén szükséges. Talán nem is lehetne nagyobb hasonlóságot találni állat- és növényvilág között, mint ezt az elemi szükségletet. Ám amíg az egyik csak elhasználja, addig a másik képes termelni is. Ez a különbség viszont egy körforgást generál, így flóra és fauna életük során kiegészíti egymást. A természet azonban ennél jóval mélyebben gondoskodott a hasonlóságról. Számomra ez az igazi csoda. Következzenek tehát címszereplőink!
A Hemoglobin
Ez a fehérje vörösvértesteink 35 %-át képezik, szerepe nagyon egyszerű és fontos. Oxigént szállít a tüdőtől a sejtekig. A sejtek légzésük során felhasználják az oxigént és a keletkező szén-dioxidot visszaszállítja a hemoglobin a tüdőbe, hogy megtörténjen a gázcsere.
A klorofill
Ez a vegyület a növények zöld színanyagát adó pigment. Feladata szintén nagyon fontos, fotoszintézis során ez a pigment nyeli el a fényt. A napsugárzás energiáját felhasználva a növények szén-dioxidból és vízből oxigént állítanak elő. Ennek az oxigénnek a nagy részét a növény saját sejtjei életműködéséhez használja fel és csak abban az esetben képződik felesleg, ha a sejtlégzés nem haladja meg a fotoszintézis oxigén termelését. A sejtlégzés során a szerves anyagok elégetéséhez használt oxigénből szén-dioxid keletkezik és energia szabadul fel. Ebből a folyamatból származó szén-dioxidot a növény újra és újra felhasználja a fotoszintézishez.
Láthatjuk tehát, hogy sejtjeink légzése nagyon is megegyező. Kémiailag felírható alapegyenlete is ugyan az. Az oxigén ellátást segítő berendezések egyes elemei is nagyon hasonlítanak.
A növényeknek természetesen a környezetükben lévő szén-dioxidra is szükségük van a napfényes időszakban. Éjszaka a növények oxigéntermelése leáll a fényhiány következtében, ezért jobbára a növények is oxigént "lélegeznek" gázcserenyílásaikon.
Azt már mindenki tudja, hogy enélkül az öngerjesztő folyamat nélkül a bolygónkon nem lenne a maihoz hasonló élet. Ebben a csodálatos környezetben fejlődhettek ki a gerincesek is, nem lehetetlen tehát az elképesztő hasonlóság.
A baloldali képen a hemoglobin, míg a jobb oldalon a klorofill molekuláris szerkezete látható. Nem csodálatos?
A növényvilág az állatvilág nélkül is tökéletesen megélne ezen a bolygón. Kiegészítik egymást, de csak az egyikük megléte feltétlenül szükséges, hiszen a Földön épp elég szén-dioxid termelő folyamat történik. Ilyenek a spontán erdő- és bozóttüzek, a vulkáni tevékenységek, hogy csak pár példával élhessek. Mi csak hab voltunk a tortán. Vajon mik vagyunk most?
Folyt. köv.
Hornyák Eszter
